Épületeinkkel jobban szennyezzük a levegőt, mint azzal, hogy közlekedünk. A fenntartható jövő érdekében tehát minél gyorsabban át kellene állnunk a passzívházakra. De mitől is passzív egy ház, mennyivel drágább, és miért ad okot az aggodalomra, ha az olcsó passzívházas technológiájával Kína megpróbálja átrendezni a piacot? Szekér László építészt kérdeztük, aki kifejtette elméletét a zöld városokról is.
Nem is gondolnánk, mennyit számít, ha kiteszünk egy mesterséges odút a kertbe, vagy ha lemondunk a kedvenc édességünkről, mert az pálmaolajat tartalmaz. Aszalós Réka, az MTA Ökológiai Kutatóközpontjának munkatársa elárulta, hogyan erősíthetjük meg a meggyengült természet immunrendszerét, és hogy mire megyünk egyetlen fa elültetésével. A járvány ugyanis arra is figyelmeztetett, hogy tennünk kell valamit az élővilágért.
Ismert emberek százai gondolják úgy, tévedés azt hinni, hogy a koronavírus-járvány előtti életünk normális volt. Új időszámítás kell – mondták Magyarországon is a nemzetközi kezdeményezéshez csatlakozó magyar színészek, aktivisták és kutatók. Szépnek szép ugyan ez a gondolat, de mit jelenthet a gyakorlatban? Hogy alakítsuk át az életünket a járvány után? Induló cikksorozatunkban a nyilatkozat magyar kutatóit fogjuk erről kérdezni. Először Tosics Iván városkutató és szociológus ad tippeket.
